Vízállóság és vízlepergető-képesség

Vízállóság és vízlepergető-képesség

Az outdoor ruházatokhoz és sátrakhoz használt szövetek vízállóságát és vízlepergető-képességét az anyagok speciális kezelésével érik el. Az ilyen kezelések célja, hogy a szövetek minél jobban ellenálljanak a nedvesség behatolásának, így a ruházatok viselői és a sátor lakói szárazon maradhatnak.

Vízálló ruházat

Vízállóságot a leggyakrabban poliuretán (PU) alapú bevonatokkal és páraáteresztő membránokkal érik el. Ezek a bevonatok kiválóan zárják el a szövet pórusait kívülről, így megakadályozzák a víz behatolását.

A technikai külső réteg, vagy vízálló esőruha páraáteresztő képességét különleges, műanyagból készült membránok biztosítják. Lényegük, hogy felületükön mikroszkopikus nagyságú lyukak milliárdjai találhatók, amelyek annyira aprók, hogy a vízcseppek nem képesek áthatolni rajtuk, de a testpára lényegesen kisebb vízgőz molekulái könnyedén keresztül jutnak az anyagon.

A technikai anyagok lélegzőképessége is változó, a többrétegű membránnal ellátott ruhák általában jobban lélegeznek. Léteznek rétegekkel laminált (Gore-Tex, Powertex), illetve bevonattal ellátott típusok (The North Face Dryvent, Marmot Precip). A legismertebb alapanyaggyártó a Gore-Tex. Bizonyos vászon szövetek, például a Fjallraven G-1000 anyagból készült ruhái waxos impregnálással tehetők vízállóvá.

A sátrak vízállósága
​​​​​​​

A sátrak vízállóságát többek között a ponyva vízlepergető bevonata, a varrások tömítettsége és a víznyomásnak ellenálló kialakítás határozza meg. A vízállóságot milliméterben megadott vízoszlop-értékkel jelölik, amely azt mutatja, mekkora víznyomásnak képes ellenállni az anyag szivárgás nélkül.


Egy sátor akkor tekinthető vízállónak, ha legalább 1600 mm vízoszlop-nyomásnak ellenáll. Az 1600–5000 mm vízállóságú sátrak egész évben megfelelő védelmet nyújtanak, míg 5000 mm feletti értékkel rendelkező modellek kifejezetten esős vidékekre ajánlottak.


A vízállóságot több tényező is befolyásolhatja. Erős esőzés vagy viharos szél esetén a gyengébb pontokon – például a varrásoknál vagy a földhöz rögzített részeken – nagyobb az átnedvesedés kockázata, ezért a megfelelő karbantartás, például az impregnálás és a varrások ellenőrzése, különösen fontos a sátor hosszú távú vízállóságának megőrzéséhez.

Hogyan mérik a vízállósági minősítéseket?

A ruha- vagy sátorszövet egy darabját egy átlátszó, mm-es beosztású mérőhenger aljához szorítják. A csövet lassan feltöltik vízzel, miközben a mintaként használt szövet alsó oldalát figyelik. Amikor 3 csepp víz átszivárog a szöveten, megmérik az aktuális vízszintet. Ez milliméterben mért érték a termék vízállósági besorolása.


Tehát a 2000 mm-es érték azt jelenti, hogy egy 2 méteres statikus vízoszlop állhatna a szövet tetején, mielőtt a kabát vagy a ponyva beázna! Ez soknak tűnik, de figyelembe kell venni, hogy az erős széllel kísért, heves esőzés jóval nagyobb nyomású, mint egy statikus vízoszlop.


Fontos megjegyezni, hogy a vízállóság és a vízlepergető képesség idővel csökkenhet a szövetek használatából eredő kopás és a mosás során, ezért javasolt időről időre újra kezelni a szöveteket, hogy megőrizzék ezeket a tulajdonságokat. A megfelelő vízállóság és vízlepergető-képesség elengedhetetlen a kényelem és a szárazság megőrzéséhez a szabadban, különösen nedves vagy esős időben.