Kevés dolog tudja jobban elrontani a túrázást vagy egy hegyi kalandot, mint amikor a hideg eső átáztatja a ruhádat, a cipőd cuppog, a sátor pedig már a második zápor után engedi is be a vizet. De mi is az, ami valójában szárazon tart? És miért van az, hogy egyes kabátok gyorsan átáznak, míg mások hosszú órákig bírják az esőt? Ha megérted, hogyan működik a vízállóság és a vízlepergető-képesség, sok bosszúságtól és felesleges kiadástól kíméled meg magad.
Ha valaha is néztél sátor leírást, biztosan találkoztál már a „vízoszlop mm” kifejezéssel. Ez azt mutatja meg, hogy mekkora víznyomásnak képes ellenállni a szövet anélkül, hogy áteresztené a vizet. Egy 1500 mm-es érték például elbír egy könnyebb esőt, de ha komolyabb zivatarba kerülsz, már nem fog megvédeni. Egy minőségi esőkabát vagy sátor 10000 mm körüli vagy annál magasabb értékkel rendelkezik, ami biztosítja, hogy ne kelljen pánikszerűen új menedék után nézned egy esős túranapon.
A vízállóság méréséhez a szövet egy darabját egy átlátszó, milliméter beosztású cső aljára rögzítik, majd lassan elkezdik feltölteni vízzel. Közben folyamatosan figyelik a szövet alsó oldalát, és amint három vízcsepp átszivárog rajta, leolvassák az aktuális vízszintet a csövön. Ez a milliméterben megadott szám lesz a szövet vízállósági értéke.
Tehát ha például egy sátornál 2000 mm-es értéket látsz, az azt jelenti, hogy elméletben egy 2 méter magas vízoszlop állhatna meg a szövet tetején anélkül, hogy az beázna. Bár ez elsőre rengetegnek tűnik, fontos tudni, hogy a valóságban a széllel érkező heves eső jóval nagyobb nyomást fejt ki a szövetre, mint egy nyugalomban álló vízoszlop, ezért a magasabb értékek jelentősen növelik a valódi védelmet a természetben.
A Gore-Tex anyagok gyakran 28000 mm körüli értéket tudnak, míg a Pertex Shield szövetek 15000–20000 mm között teljesítenek, ezzel bőven elegendő védelmet adva még a hosszan tartó esőzések idején is.
A vízlepergető és vízálló ruházat és sátrak hosszú távú teljesítménye nagyban múlik azon, hogyan ápolod őket. A hétköznapi mosószerek és öblítők lebontják a DWR réteget, így érdemes speciális technikai mosószert használni (például Grangers), hogy megőrizd a szövet képességeit. Ha már nem pereg le a víz, ideje újraimpregnálni a kabátot, amelyet spray vagy mosással történő impregnálással tudsz megtenni.
A sátrakat is érdemes időnként áttisztítani, megszárítani és újrakezelni, hiszen a por és a zsír ugyanúgy rontja a vízlepergető-képességet, mint egy kabátnál.
Ha csak rövidebb, könnyű kirándulásra indulsz és a súly a legfontosabb, egy vízlepergető softshell is megteszi. Ha azonban hosszabb túrákra, hegyekbe vagy olyan helyre mész, ahol bármikor eleredhet, akkor egy vízálló-lélegző membrános kabát lesz a barátod, amely nem hagy cserben egy hosszan tartó esőzés alatt sem. Sátrak esetében pedig érdemes mindig a magasabb vízoszlop-értékű modelleket választani, ha szeretnél szárazon ébredni reggel a hegyoldalon.
A természet kiszámíthatatlan, de a megfelelő felszerelés, valamint annak karbantartása biztosítja, hogy ne a vizes ruhád miatt kelljen idő előtt feladnod egy túrát. Ismerd meg a felszerelésed, vigyázz rá, és használd tudatosan – így a következő eső csak a háttérzaj lesz egy újabb kaland során.