A Magas-Bakony északi részeinek esszenciája
A túra kiindulópontján van egy nagyon szép ősfenyves, amit nem vettem bele a távba, ha szeretnéd ezt is megnézni, még bele lehet venni a körbe, a falutól északi irányban található. A túrát viszont dél felé kezdjük és megmásszuk a Kőris-hegyet, ami a maga 708 méteres magasságával a Bakony legmagasabb pontja. Ezzel a szintemelkedés jó részét teljesítjük is, de aggodalomra semmi ok, lesz még később is, csak nem egyszerre ennyi.
A hegytetőn zömében kőris erdőt találunk, innen is kapta a nevét a csúcs. A kilátóból pazar kilátás van minden irányban, pontosabban csak arra nem, amerre a rádióállomás gömbje kitakarja. Azért így is bőségesen élvezhető.
A hegyről a piros jelzésen ereszkedünk le az Odvas-kő barlanghoz, közben többször is érintjük a Boroszlán tanösvényt. Tavasszal rengeteg virágban gyönyörködhetünk. Az Odvas-kő szikla tornyára is érdemes felmászni, onnan is gyönyörű a kilátás. A Gerence-patak völgyébe érve hosszabb pihenőt tarthatunk az Odvas-kő turistaháznál, valamint az azonos nevű panzió és étteremnél. Ha szeretnénk kettévágni a túrát, akkor itt szállást is találunk, vagy akár rövidíthetünk is. Igaz aszfalton gyaloglás, de innen végig lehet sétálni a Bakonykoppány felé vezető úton a patakvölgyben Huszárokelőpusztára ahol ismét becsatlakozhatunk az eredetileg megtervezett útvonalba és visszatérhetünk Fenyőfőre.
A patak mentén viszont sok helyen találunk turistapihenőket padokkal, asztalokkal, tűzrakó helyekkel.
Nézzük, mit hagyunk ki, ha rövidítünk. A folytatásban felkeressük a Bakonyi Gyilkos-tavat, azaz a Hubertlaki-tavat, amely erdélyi hasonmásához híven szintén facsonkokkal van teli, és ez a tó is duzzasztással keletkezett. A Hubertlaki kulcsosház (nyáron gyermek táborok helyszíne) mellett megpróbálhatunk vizet venni a Hubertus-forrásból ami ugyan iható, de nagyon gyenge a vízhozama.
Nem utolsó sorban pedig meglátogatjuk a Forrasztókői exótakertet, amely egy kerítéssel körbevett arborétum szerű terület, és a nem őshonos, főleg tűlevelű telepített fák adják az érdekességét. A kerítés fölött létrán juthatunk át, odabent turistapihenő és tanösvény táblák találhatóak. Innen pedig már csak a visszaút van hátra, a kertet másik oldalán hagyjuk el, és a jelzetlen erdészeti úton érkezünk a korábban említett Huszárokelőpusztára. Innen a zöld jelzésen sétálunk vissza Fenyőfőre. Vízvételi lehetőségek út közben Odvas-kői turistaház, Hubertus-forrás, Huszárokelőpuszta vadászház.
Túraleírás
A túra kiindulópontján van egy nagyon szép ősfenyves, amit nem vettem bele a távba, ha szeretnéd ezt is megnézni, még bele lehet venni a körbe, a falutól északi irányban található. A túrát viszont dél felé kezdjük és megmásszuk a Kőris-hegyet, ami a maga 708 méteres magasságával a Bakony legmagasabb pontja. Ezzel a szintemelkedés jó részét teljesítjük is, de aggodalomra semmi ok, lesz még később is, csak nem egyszerre ennyi.
A hegytetőn zömében kőris erdőt találunk, innen is kapta a nevét a csúcs. A kilátóból pazar kilátás van minden irányban, pontosabban csak arra nem, amerre a rádióállomás gömbje kitakarja. Azért így is bőségesen élvezhető.
A hegyről a piros jelzésen ereszkedünk le az Odvas-kő barlanghoz, közben többször is érintjük a Boroszlán tanösvényt. Tavasszal rengeteg virágban gyönyörködhetünk. Az Odvas-kő szikla tornyára is érdemes felmászni, onnan is gyönyörű a kilátás. A Gerence-patak völgyébe érve hosszabb pihenőt tarthatunk az Odvas-kő turistaháznál, valamint az azonos nevű panzió és étteremnél. Ha szeretnénk kettévágni a túrát, akkor itt szállást is találunk, vagy akár rövidíthetünk is. Igaz aszfalton gyaloglás, de innen végig lehet sétálni a Bakonykoppány felé vezető úton a patakvölgyben Huszárokelőpusztára ahol ismét becsatlakozhatunk az eredetileg megtervezett útvonalba és visszatérhetünk Fenyőfőre.
A patak mentén viszont sok helyen találunk turistapihenőket padokkal, asztalokkal, tűzrakó helyekkel.
Nézzük, mit hagyunk ki, ha rövidítünk. A folytatásban felkeressük a Bakonyi Gyilkos-tavat, azaz a Hubertlaki-tavat, amely erdélyi hasonmásához híven szintén facsonkokkal van teli, és ez a tó is duzzasztással keletkezett. A Hubertlaki kulcsosház (nyáron gyermek táborok helyszíne) mellett megpróbálhatunk vizet venni a Hubertus-forrásból ami ugyan iható, de nagyon gyenge a vízhozama.
Nem utolsó sorban pedig meglátogatjuk a Forrasztókői exótakertet, amely egy kerítéssel körbevett arborétum szerű terület, és a nem őshonos, főleg tűlevelű telepített fák adják az érdekességét. A kerítés fölött létrán juthatunk át, odabent turistapihenő és tanösvény táblák találhatóak. Innen pedig már csak a visszaút van hátra, a kertet másik oldalán hagyjuk el, és a jelzetlen erdészeti úton érkezünk a korábban említett Huszárokelőpusztára. Innen a zöld jelzésen sétálunk vissza Fenyőfőre. Vízvételi lehetőségek út közben Odvas-kői turistaház, Hubertus-forrás, Huszárokelőpuszta vadászház.