Szabó-hegy - Óház-kilátó
Meg sem próbáljuk felsorolni, hogy Kőszegen mennyi látványosság van. Inkább beszéljünk az Óház-kilátóról, amely érdekes titkok tudója, és igazán megéri felmászni oda, hogy megismerjük történetét, még ha egy kicsit szintes is a túra. Kevés tapasztalattal már neki lehet vágni az emelkedőnek, a kilátás pedig mindent megér.
Kőszegi-hegységEgyirányúTúraleírás
A túrát a vár bármelyik pontjáról elkezdhetjük, ahol sikerül parkolót találni. A lényeg, hogy a zöld jelzést keressük meg és azon induljunk el kifelé a városból. Felfelé a Szabó-hegy oldalában többször is keresztezzük a Panoráma-körutat és elmegyünk a volt Panoráma szálló épülete mellett is. A Szabó-hegy nyergébe érve figyelni kell, hogy ne az úton menjünk tovább, hanem a hegy felé vezető ösvényen. Mindkét irány jó lehet, de az úton menő jelzés nagyobbat kerül. Ha ráleltünk a helyes irányra, akkor innen jön egy erősebb emelkedő, 460 méterről felmászunk az 609 méter magas Óház-tetőre. Odafent a kilátó erődítmény szerű tornya, és egy tűzrakóhellyel felszerelt pihenő vár. Na, de miért is ilyen erőd szerű ez a torony? A 13. században épült vár határőrizeti céllal készült, később felső-várként emlegetik és eredeti neve Castrum Kwszug. Innen kapta a nevét is Kőszeg városa. Ezen a magaslaton kezdődött Kőszeg alapítása. Tovább sétálva a kék kereszten leereszkedünk a szomszéd völgybe és megnézzük a híres Hét-forrást. Egy szépen kiépített forrás ez, korlátos kőfalakkal, tavacskával. 7 db csövön folyik ki a víz a 7 vezérről elnevezve, ha vizet veszünk, mind a hétből töltsünk egy kicsit, a hiedelmek szerint akkor teljesül egy kívánságunk. Itt is található turista pihenő és piknikező hely, ha hoztunk sütnivalót, itt tudunk tüzet rakni, persze a tűzrakási szabályok betartásával. Innen a kék forrás, majd a kk kereszt jelzésen juthatunk vissza Kőszegre. A város határában egy kis kitérővel fel lehet menni a Szulejmán-kilátóba.