Vaskapu-völgy - Fekete-kő

Egésznapos túra a Pilisben, amely során az itt található kolostorromok közül kettőt is felkeresünk. A túra vége felé még a Visegrádi-hegységbe is átkalandozunk, hogy annak legmagasabb pontját megmásszuk.

PilisEgyirányú
Távolság: 22,3 km
Szint: 936 m
Nehézség: Nehéz

Túraleírás

Túránkat Pilisszentkereszt központjában kezdjük és a zöld sáv jelzésen, a Fő utcán indulunk Pilisszántó irányába.
Elhaladunk a római katolikus temploma előtt és hamarosan jobbra fordulunk. Néhány kanyar után érjük el az 1184-ben III. Béla által alapított Pilisszentkereszti cisztercita apátság romjait. A romok egy részét ma már fából készült tetőkkel védik.
A zöld sáv jelzésen továbbhaladva előbb egy pihenőhelyhez és a Klastrom-forráshoz érünk, majd a Mária-padhoz. Itt egy esőházat is találunk.
A Mária-padnál balra térünk le, piros kereszt jelzésre és a hangulatos Vaskapu-völgyben haladva megkezdjük az emelkedést a Pilis oldalában. Szűk kilométer múlva a jelzés jobbra hagyja el a völgyet (tegyünk így mi is). Hamarosan elérjük a Pilis-tetőre vezető aszfaltutat, amin jobbra fordulunk és leereszkedünk a Két-bükkfa-nyeregig.
Balra fordulunk a zöld kereszt jelzésre, majd a zöld háromszögön jobbra és így érünk ki a Fekete-kőre, ahonnan szép kilátás nyílik Pilisszentlélek irányába.
A kilátóhelytől visszafordulunk és a zöld háromyszög jobboldali ágán folytatjuk utunkat és a becsatlakozó zöld sáv jelzéssel egyetemben ereszkedünk le a Pilis-nyeregbe. Itt pihenőhely és egy világháborús emlékmű vár ránk.
Pihenés után jobbra fordulunk a piros és a sárga sáv jelzéseken. A jelzéseket követve leereszkedünk Pilisszentlélekre, közben elhaladunk a Fekete-kő alatt és keresztezzük az Esztergomba vezető országutat.
Pilisszentléleken több vendéglátóipari egység is rendelkezésünkre áll - az egyikben akár Svejkkel, a derék katonával is "találkozhatunk".
Felfrissülés után a piros sáv jelzést követve hagyjuk el a települést (a sárga sáv balra válik el) és jutunk el a Pálos kolostor romjaihoz.
A kolostor helyén korábban is állhatott épület, magát a kolostort végül Károly Róbert alapította 1323-ban. Sajnos alig több, mint 200 évet ért meg az épület, mert a török hódoltság kezdetének idejében elpusztult.
Továbbhaladunk a piros sáv jelzésen, majd Égett-hársnál a zöld keresztre váltunk. A Hoffmann-vadászház és a Hoffmann-kút érintésével jutunk el a Szakó-nyeregbe.
Megkezdjük a kapaszkodást Dobogókőre. Meredek, cikk-cakkos, lépcsőkkel tarkított ösvényen érünk fel a Tost-emlékműhöz. Innen lnkásabbá válik az út. Elhaladunk Hegedűs Kandid Lajos emléműve mellett és a becsatlakozó sárga sáv jelzéssel együtt érünk fel a Rezső-kilátóhoz majd Dobogó-kő csúcsára. Mindkét helyről gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyar irányába.
Dobogókőn ismét van lehetőségünk evésre-ivásra, illetve az Eötvös Loránd menedékház melleti kis faházban megtekinthetjük a turistamúzeumot.
Amennyiben kellően fáradtnak érezzük magunkat, busszal visszajuthatunk Pilisszentkeresztre vagy Pomázra.
A túra utolsó néhány kilométerét a kék sáv jelzésen tesszük meg, amin jobbra fordulunk, déli irányba (eleinte a piros és sárga sáv jelzésekkel együtt haladunk, majd azok balra eltérnek).
Dobogókőről a Zsivány-sziklák és a Kakashegyi-vadászház érintésével ereszkedünk vissza a kiindulási pontra, Pilisszentkeresztre.